top of page

MEGJELENÉSEINK

dot 5.png



Klein Dávid és Nagy Márton a Magyar Dhaulagiri Expedíció 2025 keretében indulnak a Himalájába az Eseményhorizont égisze alatt. A céljuk a 8167 méter magas Dhaulagiri csúcsa, oxigénpalack és magashegyi teherhordók nélkül. Az expedíció szeptember 6-án kezdődik.


Az alpinista páros expedíciója hosszútávú tervbe illeszkedik: az Eseményhorizont csapat célja, hogy 2-3 éven belül, egymást követő expedíciók tanúságaira építve összeálljon egy négyfős csapat, mely képes befejezni a Himalája Koronája magyar teljesítését.

A Himalája Koronájának kihívás Földünk 14 „nyolcezresének” teljesítését jelenti. A magyar expedíciós hegymászás három generációja a nyolcvanas évektől munkálkodik a feladaton.

Az első generációhoz tartozott például Dávid barátja és mentora, Várkonyi László. A második generáció legendás képviselője volt Erőss Zsolt, Suhajda Szilárd pedig – akivel Dávid egy évtizeden át mászott együtt – már a harmadik generációhoz sorolható.


Az elképesztő kihívás

Két feladat vár még az alpinistáikra, ha szeretnénk, hogy valamennyi Himalája Koronája csúcsnak legyen magyar teljesítése, méghozzá pótlólagos oxigén használata nélkül:

  • a Sisapangma főcsúcsának elérése és

  • az Everest csúcsának elérése palack nélkül



Forrás: Blikk.hu





Ismét magyar páros indul a Himalájába az Eseményhorizont égisze alatt: Klein Dávid és Nagy Márton a Dhaulagiri 8167 méteres csúcsát vette célba, oxigénpalack és magashegyi teherhordók nélkül. Expedíciójuk szeptember 6-án indul a „halálzónába”, ahol a Föld legmagasabb csúcsai találhatók.


Az alpinista páros expedíciója hosszú távú tervbe illeszkedik: az Eseményhorizont csapat célja, hogy 2-3 éven belül, egymást követő expedíciók tanúságaira építve összeálljon egy négyfős csapat, mely képes befejezni a Himalája Koronája magyar teljesítését.

A kihívás a Föld 14 nyolcezer méteres csúcsának teljesítését jelenti. A magyar expedíciós hegymászás három generációja a nyolcvanas évektől munkálkodik a feladaton. Az első generációhoz tartozott például Klein Dávid barátja és mentora, Várkonyi László. A második generáció legendás képviselője volt Erőss ZsoltSuhajda Szilárd pedig − akivel Dávid egy évtizeden át mászott együtt − már a harmadik generációhoz sorolható.

Jelenleg két feladat vár a magyar alpinistákra ahhoz, hogy pótlólagos oxigén használata nélkül teljesítsék a Himalája Koronáját; a Sisapangma és a Mount Everest csúcsának elérése palack nélkül. Az Eseményhorizont „Himalája Koronája” programjának célja, hogy alpinistái a kihívást biztonságos feltételek mellett, az előző generációk tapasztalatait átadva és a következő generáció számára lehetőséget biztosítva hajtsák végre.


Tapasztalt páros vág neki az útnak

Klein Dávid e hosszú történet számos jelentős mérföldkövénél jelen volt: bár a második generációhoz sorolja magát, sziklamászással az 1980-as években kezdett el foglalkozni, első expedícióját pedig 1998-ban vezette.

Azóta hét sikeres expedícióban vett részt – mászótársként, expedícióvezetőként, csúcsmászóként vagy szervezőként –, négy nyolcezres csúcson állt (mindegyiken palack és magashegyi teherhordó segítsége nélkül), két első magyar megmászást teljesített (ezek egyike az igen veszedelmes Annapurna), kétszer nyerte el a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség „Év mászása” díját, 2019-ben pedig az akkor megalakult Magyar Nemzeti Hegymászó Válogatott egyik mentorának választották. A ma élő magyarok közül ő járt a legmagasabban – 8700 méteren – palack nélkül.

Dávid az utóbbi években az utánpótlásra koncentrált. 2023-ban és 2024-ben következetesen fiatalabb mászókkal mozgott együtt (a rendkívül ritkán látogatott Hindukus-hegység technikás hegyein), hogy együtt, tudatosan építsék fel a Himalája Koronája befejezését és egy új korszak megalapozását.

Bevallom, a hegymászás számomra önző elfoglaltság: fizikai-technikai kihívásokra, kalandra, értékes emberi élményekre vágyom. Az évek során azonban kialakult bennem egy másodlagos motiváció is: kedvessé vált a szívemnek a magyar expedíciós hegymászás egésze, és jó érzés lenne, ha a most lezajló generációváltás során lehetőséget biztosíthatnék a fiataloknak és a folyamatot közös kötélbe kötve hajthatnánk végre. − közölte a hegymászó.

Nagy Márton abban az évben született, amikor Dávid a Broad Peak (8050 méter, Pakisztán) első magyar megmászását teljesítő expedícióját vezette: 2000-ben. „Új generációs” hegymászónak számít, a hegyek és a sportok szerelmese, aki a hegy- és sportmászás valamennyi szakágát műveli.

Korábban dolgozott már falmesterként, útépítőként, edzőként is, a sziklafalak, befagyott vízesések, a hólejtők és a hegyek csábítása azonban rendre erősebbnek bizonyult. Eleinte a sportmászás inspirálta, majd megismerkedett a nagy hegyek világával, ahol olyan összetett hegyeken kalandozhatott, mint a Bondit Peak (5984 méter, első megmászás) és az egzotikuIstor-o-Nal Pakisztánban (technikás expedíció Klein Dávid társaságában), vagy a Shkhara csúcs Grúziában, melynek meredek déli falára társával új utat másztak.

Szeretem az újdonságokat, amivel mostani közös kalandunk garantáltan tele lesz. Egy új országot ismerhetek meg, a hegymászás egy új ágazatát, de persze a legizgalmasabb, ami vár rám, az extrém magasság – egy olyan titokzatos régió, ahol még nem jártam. Eddigi mászásaim tapasztalatára támaszkodva persze bízom benne, hogy sikerül megbirkóznom a nehézségekkel. Külön öröm számomra, hogy mindezt Dávid mászótársaként élhetem át: segítőkészsége és tapasztalata nagyon sokat jelent nekem. − mondta Nagy Márton.


Miért palack nélkül? 

Más sportokhoz hasonlóan a hegymászásban is az adott sportra jellemző önkorlátozások adják a kérdéses sport lényegét. Egy nyolcezer méter feletti hegy esetében a kihívás jelentős része abból fakad, hogy ebben a magasságban a légkör ritka, így a szervezet számára jóval kevesebb – nagyjából harmadannyi – oxigén áll rendelkezésére.

A Mount Everest esetében például a megmászásoknak kevesebb mint 2 százaléka születik palack nélkül. Alpinista szóhasználattal élve a palack nélküli megmászás tisztább stílust, minimalistább, sportosabb hozzáállást és rendszerint kisebb környezeti terhelést is jelent.


Siker és biztonság

A hegymászás sok tekintetben más, mint az ismertebb és elfogadottabb versenysportok: egy futó megteheti, hogy az utolsó energiamorzsákat is kisajtolja magából a célszalagnál. Az alpinista célja, hogy maximalizálja a csúcs elérésének esélyét, miközben minimalizálja a tragédia lehetőségét – betartva mindeközben bizonyos etikai megfontolásokat.

(Lehozza szemetét, tisztelje az őt befogadó természeti és kulturális közeget, tekintettel legyen a sport íratlan szabályaira és segítséget nyújtson másoknak, ha irreálisan nagy kockázatvállalás nélkül megteheti.)

Az expedíció megtervezése alatt az alpinisták fizikai és mentális felkészülésüket, stratégiájukat – a hegyen pedig taktikai döntéseiket – úgy választják meg, hogy azok e célokat kiszolgálják.


Az Eseményhorizont

Az Eseményhorizont expedíciós program szellemi elődjét (a Felfedezőket) Klein Dávid és társai alapították 1998-ban. Kerekes Bence és Nagy Márton 2023-tól tagjai a csapatnak. Céljaik között szerepel himalájai expedíciók szervezése, a magyarországi expedíciós hegymászás és a „tiszta mászás” ügyének szolgálata, a Magyar Nyolcezres Adatbázis (M8000) üzemeltetése, valamint az egészséges életmód és a mozgás fontosságának közvetítése.

A magyar expedíciós hegymászás kiemelkedő alakjainak jelentős hányada vett részt Felfedezők/Eseményhorizont által szervezett expedícióban, melynek égisze alatt több mint húsz expedíció valósult meg. Több évtizeden keresztül biztosított lehetőségeket a magyar expedíciós hegymászás jeles képviselőinek. Nyolc sikeres expedíciót bonyolítottak le, emellett hat csúcsot első magyarként hódítottak meg az Eseményhorizont/Felfedezők közreműködésével. Progresszív expedíciókat valósítottak meg télen Alaszkában, a Nanga Parbaton és technikás útvonalakon egyaránt.


Forrás: Index.hu



A magyarok által kitaposott úton korábban még senki sem járt

Fotó: Kocsis Dávid


Bámulatos kalandra vállalkozott két magyar hegymászó: a 38 éves Kocsis Dávid és a 24 éves Nagy Márton alkotta páros a világon másodikként télen jutott fel Grúzia legmagasabb hegyének, az 5 203 méteres Shkharának a déli falán. Ráadásul egy olyan úton, amelyen korábban soha senki nem járt, így izgalmak is akadtak bőven! A különleges mászásról a Hóhatár nevű Facebook-csoport számolt be.

Dávid a felső szűkület előtt

Fotó: Kocsid Dávid


  • Kocsis Dávid és Nagy Márton télen mászott fel Grúzia legmagasabb hegyének, a Shkharának a déli falán.

  • A mászást megnehezítette a havazás és a lavinák is.

  • A két hegymászó a felszereléseit magával cipelte, és liofilizált ételeket fogyasztott.


- Tavaly jártam a hegyen, amikor megpillantottam egy megmászatlan gleccserrészt, ami tulajdonképpen a klímaváltozás miatt alakult ki egy sziklafal és egy függőgleccser között. Hogy mindenki értse, hegymászószemmel nézve egy igencsak esztétikus útvonalról van szó – kezdte nevetve Dávid.


Első megmászó

2022 nyarán Nagy Márton három társával, dr. Szász Lászlóval, dr. Ágoston Viktorral és Kerekes Bencével a világon elsőként mászta meg a pakisztáni Bondit Peak hegyet. A magyaroknak köszönhetően immár tudott, hogy a csúcs 5 984 méter, előttük kínai, új-zélandi, ír és japán csapatok buktak bele a heggyel vívott harcba.

A korábbi vállalkozásokon részt vevő hegymászó társai nem vágytak erre a járatlan útra, ezért végül Márton szegődött Dávid mellé. Bár nem összeszokott párosról van szó, a srácok remekül kiegészítették egymást. Mindketten az alpesi hegymászás elszánt művelői, ez azt jelenti, hogy mindenféle segítség nélkül vágnak neki az adott útnak. Felszereléseiket, kezdve a sátortól egészen az élelemig, mind magunk cipelték a másfél hetes expedíció alatt. A falon pedig három napot töltöttek.


- Amikor elkezdtük a mászást, éppen akkor futottunk bele egy intenzív havazásba, amit az előrejelzés egyáltalán nem mutatott. Estére eléggé elfáradtunk, így hamar helyet kellett keresni a sátrunknak. Találtunk is egy erre megfelelő kiszögellést, viszont ahogy megvacsoráztunk, egy kisebb lavina zúdult ránk, ami félig összenyomta a sátrat – magyarázta Nagy Márton.


Bosszankodásra persze nem volt idő, muszáj volt tovább mászniuk.


- Feljebb költöztünk egy olyan részre, ahol konkrétan már a jégbe vájva kellett kialakítanunk a placcot. Ez egy lejtőn helyezkedett el, ahol normál esetben jégcsákánnyal és hágóvassal másznánk felfelé. Ez nem volt olyan kényelmes, de reggelig csak kihúztuk – fűzte hozzá Kocsis Dávid.


Az éjszakák mínusz 25–30 Celsius-fokban teltek a sátorban, kint ennél további 5 fokkal volt hidegebb.


- Fontos a vízhatlan hálózsák, ugyanis a kilélegzett pára ebben a hőmérsékletben a sátor belsejére fagy, ami aztán az ember nyakába hullik. Éjszakára öt-hat réteg ruhát húztunk magunkra, az étkezést pedig liofilizált, azaz víztelenített ételekkel oldottuk meg, ezeket csak forró vízzel kellett felönteni. Ehhez csak egy forralóra meg hóra van szükség. Hoztunk magunkkal kártyát is, ha egy vihar miatt fennragadnánk a hegyen, legyen mivel elütni az időt, de bíztunk abban, hogy nem lesz rá szükség – mondta Dávid, aki egy apróbb fagyási sérülést is összeszedett.

Természetesen a magyar zászló is ott lapult a táskában

Forrás: Kocsis Dávid


A megpróbáltatások ellenére a páros végül az új utat bejárva 4 635 méterig jutott fel. Bár nagyon vágytak a csúcsra, mérlegeltek, és végül úgy döntöttek, a körülmények nem alkalmasak a csúcstámadásra.


- Az út nehézségét igazából nem is a mászótechnika, hanem a sok váratlan helyzet adta. Mivel korábban nem járt még itt senki, magunk sem tudtuk, hogy mire számíthatunk, lavinát indítunk el, esetleg ránk esik valami. Ezek ellen nem lehet mit tenni – magyarázta Márton. – Minden pillanatban nagyon oda kellett figyelni, ami mentálisan megterhelő volt. Az eddigi legkomolyabb mászásomon vagyok túl, rengeteg újdonságot láttam, és anélkül is teljes az élmény, hogy nem értük el a csúcsot. Igazi fedezőnek érzi magát az ember egy olyan úton, ahol előtte még soha nem járt senki.


Forrás: Blikk.hu


dot 7.png
dot 1.png
dot 6.png
dot 7.png
dot 4.png
dot 1.png
dot 6.png
dot 2.png
dot 4.png
dot 1.png
dot 6.png
dot 3.png
dot 7.png

© Magyar Nemzeti Hegymászó Válogatott

bottom of page