Az 5193 méteres Shkhara csúcsán még nyáron sem állt magyar hegymászó, 2300 méter magas déli falán pedig télen eddig mindössze egyetlen páros jutott fel.
Fotó: Magyar Nemzeti Hegymászó Válogatott
A Kaukázus egyik legimpozánsabb falának téli megmászására készül a hegymászó válogatott.
Fotó: MHSSZ
Shkhara Téli Expedíció 2024
A legzordabb évszakban szeretne nemzetközileg is kiemelkedő teljesítménnyel előrukkolni a Magyar Nemzeti Hegymászó Válogatott. Négyen ismét nekivágnak az 5193 m magas Shkhara sziklás, havas, jeges déli falának. Grúzia legmagasabb hegycsúcsának több próbálkozás ellenére nincs még magyar megmászása nyáron sem, a 2300 méter magas déli falat pedig télen eddig mindössze egyetlen világklasszis grúz páros tudta leküzdeni 2018-ban. A magyar csapat által választott útvonalat télen még senki sem mászta meg. A technikailag önmagában is nehéz mászást sokszorosan nehezíti a téli évszak cudar időjárása, hóviharokkal, lavinaveszéllyel és gyakran mínusz 25 fok alatti hőmérséklettel.
Fotó: Magyar Nemzeti Hegymászó Válogatott
Az expedíció tagjai
Az expedíció négytagú, két, jól összeszokott kötélpárosban (Kocsis Dávid - Ruskó András, Dr. Ágoston Viktor - Dr. Szász László). 2020 március elején ugyanebben a felállásban másztak, sajnos a rossz idő beköszönte akkor meghiúsította a csúcsmászást, 4300 méterről vissza kellett fordulniuk. A lejövet után pedig sürgősen haza kellett indulniuk a Covid-járvány miatt. Az alpinisták az azóta eltelt időszakban is aktívak voltak. Dr. Ágoston Viktor és Dr. Szász László 2022-ben szintén a válogatott szervezésében tagja volt a 5984 méter magas pakisztáni Bondit Peaket a világon elsőként megmászó négytagú magyar expedíciónak, Kocsis Dávid és Ruskó András pedig az Alpokban mászott több, nemzetközi elismerést kiváltó utat. Utóbbi páros a technikás téli mászásokra specializálódott, a Magas-Tátrában számos téli utat elsőként másztak meg, és az Alpokban is több sziklás-jeges mix út első magyar megmászói.
Fotó: Magyar Nemzeti Hegymászó Válogatott
A csapat a tervek szerint alpin stílusban mászik, ami azt jelenti, hogy teljesen önállóan, csak a saját tudásukra és erejükre támaszkodva másznak, nem építenek előzetesen táborláncot, hanem egyetlen „rohamban”, folyamatosan haladnak egyre feljebb a hegyen, sátrukat minden reggel lebontva, este pedig az újabb elért magasságban az arra alkalmas helyen újra felállítva. A mászáshoz nem használnak előre rögzített köteleket sem, ahol szükséges, menet közben biztosítják egymást. Ez a hegymászás legtisztább, legnemesebb formája, ugyanakkor ez az, amely csúcssiker tekintetében a legkevesebb eséllyel kecsegtet. Itt a csúcs csak hab a tortán, a fókusz a megtett úton, a mászóút nehézségeinek leküzdésén van. A tényleges lehetőségekről csak a helyszíni időjárási és hó- illetve terepiszonyok alapján kapnak valós képet a mászók.
Az expedíció háttere, tervezett menetrendje
Kocsis Dávid elárult még néhány részletet az expedícióval kapcsolatban:
„A korábbi mászásunk során sok tapasztalatot gyűjtöttünk a heggyel, a hóviszonyokkal kapcsolatban, így újraterveztük a logisztikát és a mászás stratégiáját. Ez is közrejátszik abban, hogy egy korábbi időpontot választottunk a hegy mászásához (január vége-február eleje).
Január 19-én érkezünk meg Grúziába. Aznap éjszakára már Ushguliba szeretnénk eljutni, hogy a felkészülést mihamarabb megkezdjük. Legalább egy napot pihenünk ott, mielőtt nekivágunk a hegynek. Tervünk, hogy a fal általunk 1. táboraként (kb. 3470 m) számon tartott havas párkány "szigetre" legalább 10 napi élelmet felviszünk, hogy ott ki tudjuk várni, ha esetleg rosszabbra fordulna az időjárás. Ez a hely védett a lavináktól. Már az ide való feljutáshoz is át kell mászni a fal első ún. kulcsrészét. Amennyiben ideálisak a körülmények, a telihold környékén tervezzük a csúcs elérését.
Az út jellege mix mászás WI3-4, 70°, M4-5 betétekkel. A Khergiani útvonal az orosz nehézségi skála szerint 5B, ami az alpesi skálán ED-nek felel meg. Az utolsó településtől (2300 m) 10 km-re kezdődik a gleccser, a beszállás még 2 km-re található 3090 m-en. A több mint 2000 m-es falmagasság, kevés és szűkös táborhelyet nyújt, mindez magashegyi téli körülmények között. Összesen 3100 mászóméterre számítunk. A hó konzisztenciája egyedi. A tenger felől érkező csapadék sótartalma miatt nem tömörödik, firnesedik meg. Ezen túlmenően nem ritka a rendkívül hideg időjárás és a hó minőségéből adódó lavinaveszély kockázata.”
Fotó: Magyar Nemzeti Hegymászó Válogatott
A csapat január 19-én reggel 06:00 órakor indul a Liszt Ferenc repülőtérről. Haladásukat a Magyar Nemzeti Hegymászó Válogatott hivatalos közösségi oldalain (Facebook, Instagram) lehet majd követni.
Fotó: Magyar Nemzeti Hegymászó Válogatott
Magyar Nemzeti Hegymászó Válogatott
A Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség elődszervezete a mászásban kiemelkedő teljesítményt nyújtó hazai sportolókat Hegymászó Válogatottként már az 1970-es években összefogva segítette a világszínvonalon is elismerésre méltó eredmények elérésében. Ilyen emlékezetes expedíció volt például 1989-ben a 6831 méter magas Kedarnath Dom keleti falának nemzetközi visszhangot kiváltó első megmászása, valamint a 6904 m magas Thalay Sagar északi falának első megmászása. Ezt a korszakot a néhai Ozsváth Attila és Dékány Péter neve fémjelezte, majd később Erőss Zsolt haladt tovább az általuk megkezdett úton. Két évtizednyi szünet után Kandrács Ildikó elnök asszony kezdeményezésére a 2019-ben felállított hegymászó válogatott ugyanezen szemlélet mentén alakult újjá.
Forrás: MHSSZ