MEGVALÓSULT EXPEDÍCIÓINK
A TELJESSÉG IGÉNYE NÉLKÜL
SHODA 2024 TAVASZI EXPEDÍCIÓ BESZÁMOLÓ
PÁLYÁZATOT NYERT MÁSZÓK:
BÉKÉSI BARNA
HELY:
Grúzia, Nagy Kaukázus, Racha megye, Ghebi falu határa, Shoda völgy.
DÁTUM:
2024 március 6-12.
BEVEZETŐ INFORMÁCIÓK:
A Magyar Nemzeti Hegymászó Válogatott színeiben Grúzia területén található, eddig nem mászott (helyiek által nem ismert) jegek, hegyek megközelítése, mászása a cél 2024 tavaszán Farkas Ádám és Békési Barna részvételével. Sikeres teljesítés esetén elsőként térképeznék fel ezt a területet mászás szempontjából, első megmászásokat hajtanának végre jég/mix kategóriában.
JELEN EXPEDÍCIÓ:
ELSŐ NAP
Kora hajnali érkezésünk a fehérorosz-grúz repülőn történt technikai K.O. miatt csúszott kicsit. Hajnal 5-től 8-ig a reptéren pihentünk egy sarokban, majd betaxiztunk Kutaisibe. Leraktuk a motyót és elindultunk bevásárolni. Kb. 8 napra elengedő kását, levest, rizst, stb. vásároltunk a piacon. Ezek után jött egy fuvaros és elvitt minket Ghebibe, ahol egy vendégházban szálltunk meg. Este összeraktuk a motyónkat és első közös éjszakánkon álomra szenderültünk.
MÁSODIK NAP
A reggeli után elindultunk, 2 teli hátizsák plusz egy lenthagyós duffellel a Shoda völgy bejáratáig. Itt a plusz mászócuccot eldugtuk. Első körben a terv az volt, hogy felmegyünk a kajával, az alvós cuccal és eldöntjük, mi a realitás. Közel 3 óra múlva megláttuk a kis kápolnát, ahonnan rálátás nyílt a jegekre.
Megvannak! Ez elég nagy öröm, mivel semmilyen friss infónk nem volt a helyről, hiszen mászó szempontból eddig nem volt releváns. Aznap elég is volt a menetből, a hóesés előtt bevermeltük magunkat a hótól roskadozó tetejű kis kunyhóba és neylon szatyrok, egérszar és molyrágta takarók romantikus kompozíciójában kipakoltunk. Ez volt a második közös éjszakánk, picit közelebb egymáshoz, távol a civilizációtól, a völgy ugyanis teljesen üres volt. Egész este esett a hó, az előrejelzés bejött.
HARMADIK NAP
Ködös, felhős hóesést vártunk, ami meg is érkezett, így kihasználtuk a friss havat, és nyomtunk egy kellemes freeride csapatást a völgyig. Addig kóvályogtunk amíg egy folyómederbe érkeztünk. Itt egy hosszabb kálvária kezdődött, utat keresve a folyón átkelésekhez. Míg Barna megúszta, nekem kétszer is sikerült eláztatnom a bakimat. A párás, nulla és -4 Celsius közötti időjárás nem kecsegtetett semmi biztatóval.
Útközben, kb. 1600 m-en felfedeztünk egy mini szektort, két elég pofás jéggel, ami a téli főszezonban érdekes lehet.
Miután kikecmeregtünk a folyómederből, vissza az ösvényig, újból felfelé indultunk, immár mászócuccokkal a hátunkon. Ezt a lépést egyébként azért hagytuk a rendszerben, mert nem voltunk biztosak a cél meglétében, és inkább egy gyors lejövetelt majd egy újabb cél kiválasztását találtuk reális alternatívának.
Ismét 4 óra szint jött az erdőben, javarészt a tegnapi nyomainkon, hóesésben, ami az alacsonyabb régióban ránk olvadt, míg feljebb szépen növelte a hóréteget. Este a bakancsom és ruházatunk szárítása érdekében egy kis dízellel felturbózott fával tüzet raktunk egy félig szaros kondérban. Kellemesen abálódtam a ruházatunkkal együtt, míg Barna elkészítette a leveskockás, sulguni sajtos grechkát, immár másodszor. Ezután harmadik közös éjszakánkra került sor.
NEGYEDIK NAP
Az idő nem nagyon javult ma sem, így úgy döntöttünk irány feljebb, legalább megnézzük a beszállást közelebbről a jegeknél. Ekkor szembesültünk a masszív porhó lavinákkal, amelyek pontosan a jegek feletti kuloárokból jöttek le. Ez sajnos behatárolta egyből, hogy a legszebb, középső jégre esélyünk sincs felmenni ilyen feltételek mellett. Talán decemberben… Leraktuk a mászócuccokat egy bivakba, majd visszasíeltünk az alaptáborba, bepakoltunk holnapra és nekiláttam a sulguni sajtos, leveskockás grechka elkészítésének.
ÖTÖDIK NAP
Itt van, amire vágytál...egy világító ágytál!
Hajnal óta stabil -10 fok van a völgyben, minden macerás és lassú.
Elindultunk 6 körül, kb. másfél- két órát vett igénybe a beszállás a házikótól, motyó felvétellel stb. A léceket ledepóztuk a fal alatt, a síbakikat rendes bakira cseréltük. Barna kapta a megtisztelő első kötélhosszt. Rögtön szembesültünk azzal, hogy a jég igencsak érdekes, több rétegben habos-fagyott. Ez a csákányok számára nem volt gond, azonban a lépések, illetve a csavarok rakása elég sok energiát emésztett fel. Messziről, csalókán azt éreztem, hogy ez egy könnyebb jég lesz, azonban nagyon korán kiderült, hogy lesz itt munka. 35-40 m után én következtem. Kb. 15-17 m függő rész után egy enyhébb rámpa jött, majd Barna fejezte be a mászást a függő csapok alatt, egy jobb oldalon lévő totemoszlopon. Igencsak érdekes volt a jég, úgy nézett ki, mintha levelekből állna, felülről befért egy-egy lap mögé az ujjam, de alatta megint csak hab volt.
A függő csapok eközben elkezdtek omlani felettünk, így itt úgy döntöttük, eddig megyünk. A felső rész még kb. 40 m, ami felett ismét havas párkányok vártak. Nekiláttunk a jéglapokat leütni, hogy egy tisztességes abalakovot tudjunk rakni. Kb. fél órát töltöttünk el ezzel a Benny Hill show szerű mutatvánnyal, majd elindultunk lefelé. Összesen kb. 120-130 m jeget másztunk át.
A fentieket követően meglehetősen gyorsan – takarodva – hagytuk el a katlant, mert beindultak a lavinák felettünk. Útközben a putri felé azért még megcsavartuk a léceket a jó hóban. Nemsokkal ezután pedig 3 alakra lettünk figyelmesek az alaptábornál. Kiderült az orosz kollégák síelni jöttek fel és tudták, hogy fent vagyunk, mert Tamta és a Snow Vigiles arcok ismerősei voltak. Velük voltam itt 3 éve.
Barnával az esti sulguni sajtos, leveskockás grechka mellé desszertként elfogyasztott neszkávé nyalogatása közben arra jutottunk, hogy akkor most mi lemegyünk egyet melegedni. Összeraktuk az alvós cuccokat és elindultunk lefelé sível. Ez egyébként ekkora zsákokkal mindez kimondottan nehéznek, és fárasztónak bizonyult.
Ghebi faluban lévő szállásadónk nem kis örömére megjelentünk, Bobby kutya körbe ugrált minket és kaptunk egy kancsó bort a vacsoráig. Meg utána is egyet.
HATODIK NAP
Pihike.
HETEDIK NAP
Ismervén a terepet, mászócuccunk fent van, megpróbálunk még egy jeget, lenti indulással.
Öt órán belül fent voltunk a jégnél, kellemesen izzadva. A hőmérséklet -6 fok körül mozgott, csuda szép napsütéssel társítva. A jobb oldali jégen az első hossz közepén azt éreztem, hogy ez így nem fog menni: minden ütésem és lépésem ugyanazt a rétegek közötti harcot vívta. Forduljunk. Ez van, elért a csicskagyász.
Nem sokkal ezután amikor visszaereszkedtünk a lécekhez, akkora lavina jött le tőlünk 20 méterre, hogy mindenünk tele lett hóval. Valószínűleg ez meglökött volna a jégen. Nem bueno.
Lefelé egy nagyon élvezetes síelés vette kezdetét, Barnával közösen ritmusra húztuk az íveket.
Ennyi fért bele ebbe a mászásba.
A célunk, hogy egy új, ismeretlen terepet felfedezzünk, kitaláljuk az eljutást, másszuk, amit lehet, megvalósult.
Köszönjük a támogatást a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetségnek, valamint a Salomon Magyarországnak.
MÁSZOTT JÉG ADATAI
Név: Blue
Hossz: kb. 130m
Nehézség: WI4+/5
Topo:
TOVÁBBI KIMENETI CÉLOK
A lecke fel van adva, van miért visszajönni akár ide, illetve van még a tarsolyomban olyan megsíeletlen gleccser, mászatlan gerinc, ami a modern síalpinizmus és hegymászás segítségével válik lehetővé. Ezek azok a reális célok, amik miatt érdemes a Kaukázusban járni.
SHODA 2024 TAVASZI EXPEDÍCIÓ
FOTÓK A TELJESSÉG IGÉNYE NÉLKÜL
KLIKK A FOTÓKBA:
Fotók: Farkas Ádám, Békési Barna