top of page

MEGJELENÉSEINK

dot 5.png

Farkas Ádám és Békési Barna párosa indult Grúziába. Két hétre utaznak, terveik szerint a Racha-völgybe mennek fel, ahol eddig feltáratlan jégmászó helyeket térképeznek fel.

Ádám beszámolója az eddig eseményekről:

"Elindultunk Racha megyébe, Ghebi faluba. Kutaisiben veszünk gázt, grechkat, leveseket, sajtot, kenyeret, lavosht stb., aztán autóval elindulunk az utolsó lakott település felé, Ghebibe.

A múltbéli es jelenlegi előrejelzések alapján a nappali enyhe melegedés és az éjszakai mínuszok optimálissá teszik az időt a jegek formálódásához. Terv szerint már az érkezés utáni napon felköltözünk, és kiépítjük az alaptábort egy nagyobb hóesés előtt. Utána síelünk, bejárjuk a beszállásokat a jegekhez stb.

Amikor biztonságosnak ítéljük meg a felettük levő kuloárokat, akkor megyünk neki a jegeknek terv szerint.

Utazásunk Memmingenből egy kényszerleszállást követően zökkenőmentesen folytatódott."

A srácok időközben meg is érkeztek, felköltöztek a völgybe, feltérképezik a terepet, jegeket.



Fotó: Magyar Nemzeti Hegymászó Válogatott


Fotó: Magyar Nemzeti Hegymászó Válogatott


A srácok minden lehetőséget megpróbáltak, de a rengeteg hó miatt a Shkhara déli falának bármely útját csak irreálisan magas kockázat mellett tudták volna megpróbálni.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Beknu-Kerghiani út hamar kiesett, az állandó lavinák miatt. Dávid kiszemelt egy opciót, melyről kikértük a helyet remekül ismerő grúz mászó, Archil Badriashvili véleményét is. Eddig egyedüliként ő és Giorgi Tepnadze jutott fel a déli falon télen. Finoman, de érthetően jelezte, hogy lavinabiztonság szempontjából a jelen körülmények között ez az út sem veszélytelen. A srácok megfontolták Badriashviliék útjának ismétlését is, de az legalább egyhetes mászás lenne (ők is nyolc napig mászták, részben viharban), nekik pedig csak négy napos időablak állt rendelkezésre. Hosszas tépelődés után nehéz szívvel elengedték a Shkharát. Helyette akartak még egy utat mászni a táboruk melletti csúcsra, melyről időközben kiderült, hogy Ushguli névre hallgat. Végül azonban ezt a tervet sem sikerült megvalósítani. Kocsis Dávidvid beszámolója:

"Sajnos a lavinaveszély továbbra is magas volt a hegyen, így le kellett mondani a mászásról. Este nagyon hideg lett. Reggel 6-kor -25 C. Nagyon nehéz volt kihámozni magunkat a fagyból. Rengeteget éget a szervezetünk ebben a hidegben közel 3000 m-en. Azt gondoltuk az akklimatizációs mászásunk elég lesz, hogy gyorsan mozogjunk, de a lavinák és a rövid időjárási periódus miatt veszélyesnek ítéltük a Shkhara mászását. Viktor és Laci reggel szintén felment lécekkel az Archillék beszállásáig. Andrisnak a sarka sajnos oda lett a bakancsban, így nem tudtunk újabb mixes mászást vállalni."

Dávid azért még szólóban felmászott az általa megálmodott új útvonal beszállásáig, nagyjából a Kerghiani út 1-es táborának magasságáig (3200 m), hogy közelről is szemrevételezze. Az utolsó fotó itt készült.

Viktorék még síeltek egy jót az egyik biztonságos lejtőn, álom minőségű hóban. Ezután levonultak vissza Usghuliba.

A csapat már Mestiában van, pénteken repülnek haza.

Ezúton is szeretnénk megköszönni Allaga-Zsebeházi Tamás meteorológus barátunknak a rendkívül pontos előrejelzéseket, valamint Archil Badriashvilinek a helyi viszonyok terén nyújtott rendkívül hasznos segítségét, tanácsait!

Fotó: Magyar Nemzeti Hegymászó Válogatott

Az 5193 méteres Shkhara csúcsán még nyáron sem állt magyar hegymászó, 2300 méter magas déli falán pedig télen eddig mindössze egyetlen páros jutott fel.

Fotó: Magyar Nemzeti Hegymászó Válogatott


A Kaukázus egyik legimpozánsabb falának téli megmászására készül a hegymászó válogatott.

Fotó: MHSSZ


Shkhara Téli Expedíció 2024

A legzordabb évszakban szeretne nemzetközileg is kiemelkedő teljesítménnyel előrukkolni a Magyar Nemzeti Hegymászó Válogatott. Négyen ismét nekivágnak az 5193 m magas Shkhara sziklás, havas, jeges déli falának. Grúzia legmagasabb hegycsúcsának több próbálkozás ellenére nincs még magyar megmászása nyáron sem, a 2300 méter magas déli falat pedig télen eddig mindössze egyetlen világklasszis grúz páros tudta leküzdeni 2018-ban. A magyar csapat által választott útvonalat télen még senki sem mászta meg. A technikailag önmagában is nehéz mászást sokszorosan nehezíti a téli évszak cudar időjárása, hóviharokkal, lavinaveszéllyel és gyakran mínusz 25 fok alatti hőmérséklettel.

Fotó: Magyar Nemzeti Hegymászó Válogatott


Az expedíció tagjai

Az expedíció négytagú, két, jól összeszokott kötélpárosban (Kocsis Dávid - Ruskó András, Dr. Ágoston Viktor - Dr. Szász László). 2020 március elején ugyanebben a felállásban másztak, sajnos a rossz idő beköszönte akkor meghiúsította a csúcsmászást, 4300 méterről vissza kellett fordulniuk. A lejövet után pedig sürgősen haza kellett indulniuk a Covid-járvány miatt. Az alpinisták az azóta eltelt időszakban is aktívak voltak. Dr. Ágoston Viktor és Dr. Szász László 2022-ben szintén a válogatott szervezésében tagja volt a 5984 méter magas pakisztáni Bondit Peaket a világon elsőként megmászó négytagú magyar expedíciónak, Kocsis Dávid és Ruskó András pedig az Alpokban mászott több, nemzetközi elismerést kiváltó utat. Utóbbi páros a technikás téli mászásokra specializálódott, a Magas-Tátrában számos téli utat elsőként másztak meg, és az Alpokban is több sziklás-jeges mix út első magyar megmászói.

Fotó: Magyar Nemzeti Hegymászó Válogatott


A csapat a tervek szerint alpin stílusban mászik, ami azt jelenti, hogy teljesen önállóan, csak a saját tudásukra és erejükre támaszkodva másznak, nem építenek előzetesen táborláncot, hanem egyetlen „rohamban”, folyamatosan haladnak egyre feljebb a hegyen, sátrukat minden reggel lebontva, este pedig az újabb elért magasságban az arra alkalmas helyen újra felállítva. A mászáshoz nem használnak előre rögzített köteleket sem, ahol szükséges, menet közben biztosítják egymást. Ez a hegymászás legtisztább, legnemesebb formája, ugyanakkor ez az, amely csúcssiker tekintetében a legkevesebb eséllyel kecsegtet. Itt a csúcs csak hab a tortán, a fókusz a megtett úton, a mászóút nehézségeinek leküzdésén van. A tényleges lehetőségekről csak a helyszíni időjárási és hó- illetve terepiszonyok alapján kapnak valós képet a mászók.



Az expedíció háttere, tervezett menetrendje

Kocsis Dávid elárult még néhány részletet az expedícióval kapcsolatban:

„A korábbi mászásunk során sok tapasztalatot gyűjtöttünk a heggyel, a hóviszonyokkal kapcsolatban, így újraterveztük a logisztikát és a mászás stratégiáját. Ez is közrejátszik abban, hogy egy korábbi időpontot választottunk a hegy mászásához (január vége-február eleje).

Január 19-én érkezünk meg Grúziába. Aznap éjszakára már Ushguliba szeretnénk eljutni, hogy a felkészülést mihamarabb megkezdjük. Legalább egy napot pihenünk ott, mielőtt nekivágunk a hegynek. Tervünk, hogy a fal általunk 1. táboraként (kb. 3470 m) számon tartott havas párkány "szigetre" legalább 10 napi élelmet felviszünk, hogy ott ki tudjuk várni, ha esetleg rosszabbra fordulna az időjárás. Ez a hely védett a lavináktól. Már az ide való feljutáshoz is át kell mászni a fal első ún. kulcsrészét. Amennyiben ideálisak a körülmények, a telihold környékén tervezzük a csúcs elérését.

Az út jellege mix mászás WI3-4, 70°, M4-5 betétekkel. A Khergiani útvonal az orosz nehézségi skála szerint 5B, ami az alpesi skálán ED-nek felel meg. Az utolsó településtől (2300 m) 10 km-re kezdődik a gleccser, a beszállás még 2 km-re található 3090 m-en. A több mint 2000 m-es falmagasság, kevés és szűkös táborhelyet nyújt, mindez magashegyi téli körülmények között. Összesen 3100 mászóméterre számítunk. A hó konzisztenciája egyedi. A tenger felől érkező csapadék sótartalma miatt nem tömörödik, firnesedik meg. Ezen túlmenően nem ritka a rendkívül hideg időjárás és a hó minőségéből adódó lavinaveszély kockázata.”

Fotó: Magyar Nemzeti Hegymászó Válogatott


A csapat január 19-én reggel 06:00 órakor indul a Liszt Ferenc repülőtérről. Haladásukat a Magyar Nemzeti Hegymászó Válogatott hivatalos közösségi oldalain (Facebook, Instagram) lehet majd követni.

Fotó: Magyar Nemzeti Hegymászó Válogatott


Magyar Nemzeti Hegymászó Válogatott

A Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség elődszervezete a mászásban kiemelkedő teljesítményt nyújtó hazai sportolókat Hegymászó Válogatottként már az 1970-es években összefogva segítette a világszínvonalon is elismerésre méltó eredmények elérésében. Ilyen emlékezetes expedíció volt például 1989-ben a 6831 méter magas Kedarnath Dom keleti falának nemzetközi visszhangot kiváltó első megmászása, valamint a 6904 m magas Thalay Sagar északi falának első megmászása. Ezt a korszakot a néhai Ozsváth Attila és Dékány Péter neve fémjelezte, majd később Erőss Zsolt haladt tovább az általuk megkezdett úton. Két évtizednyi szünet után Kandrács Ildikó elnök asszony kezdeményezésére a 2019-ben felállított hegymászó válogatott ugyanezen szemlélet mentén alakult újjá.


Forrás: MHSSZ



SHKHARA 2020 TÉLI EXPEDÍCIÓ BESZÁMOLÓJÁT ITT, A SHKHARA 2020 TÉLI EXPEDÍCIÓ FOTÓGALÉRIÁJÁT ITT , VIDEÓJÁT PEDIG ITT TALÁLOD.

dot 7.png
dot 1.png
dot 6.png
dot 7.png
dot 4.png
dot 1.png
dot 6.png
dot 2.png
dot 4.png
dot 1.png
dot 6.png
dot 3.png
dot 7.png
bottom of page